Magyarország


A magyar zeneipari jelentés első változata ProArt zeneipari jelentés néven jelent meg meg (pdf). Ennek a kiadványnak az önálló oldala a kutatást finanszírozó ProArt gondozásában a zeneipar.info oldalon érhető el.

A zeneipari jelentés elkészítése során különösen nagy problémát jelentett az élőzenére vonatkozó adatok szegénysége.  A jelentés kiegészítéseként készül el a Cseh Tamás Programiroda Jogdíjbevételt Növelő Alprogramja keretében a vidéki koncertélet problémáit és lehetséges fejlesztési lehetőségeit bemutató tanulmány.

Ebbe a kutatásba még néhány napig be lehet kapcsolódni ezen a címen.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogok megbízásából három zenei közös jogkezelő szervezet, az Artisjus, a Mahasz és az EJI részvételével elkészíti az első magyarországi Zeneipari jelentést. Sok európai ország gyakorlatához hasonlóan átfogó képet szeretnénk adni a magyarországi élő és rögzített zene alkotásában, előadásában részt vevő művészek, az őket segítő zeneipari szakemberek munkájáról. Meg szeretnénk mutatni, hogy évente mennyi új magyar zene születik, kerül előadásra és rögzítésre és kerül a magyar közönség elé. Egyúttal szeretnénk az eddigieknél sokkal pontosabb képet adni arról, hogy ehhez mekkora befektetésekre van és volna szükség, hány ember foglalkoztatásához járulunk hozzá, mennyi adót fizetünk és ennek mekkora a nemzetgazdasági szerepe.

A Zeneipari jelentés az állami szervek, a közös jogkezelők és a szakmai szervezetek által sok helyen tárolt statisztikai adatainak felhasználásával készül. Magyarországon azonban nincsen egyetlen olyan közös jogkezelő vagy állami szerv sem, amelyiknek pontos képe volna arról, hogy egy gyakran 5-6 helyen dolgozó előadóművész pontosan mennyit dolgozik, ezért milyen jövedelmet kap, és hogyan vesz pontosan részt a magyar közönség szórakoztatásában. Ezért szeretnénk felkérni Önt arra, hogy az alábbi, teljesen anonim, az Ön személyes adatot nem tartalmazó kérdőív kitöltésével segítse munkánkat.

A kérdőív kitöltésére azokat a zenészeket kérjük fel, akik az Artisjus és az EJI nyilvántartásai szerint zenei művek után jogdíjat kaptak az elmúlt években. Amennyiben Ön mindkét szervezettől megkapta az adatfelvételre vonatkozó kérést, kérjük, hogy a kérdőívet csak egyszer töltse ki. 

Miért van szükség a zenészek, szerzők, előadóművészek körében adatgyűjtésre?  Magyarországon és sok európai országban a kreatív iparágak statisztikai számbavétele még gyerekcipőben jár. Az EU és Magyarország ezzel harmonizált statisztikai rendszerei, és így az állami szervek adatai sem rögzítik a zeneipar adatait teljeskörűen. Egy szakágazatok esetében, mint például a hanglemezkiadás vagy a hangszerkészítés, viszonylag megfelelő statisztikai adatok állnak rendelkezésre, addig az előadóművészek adatai az állami rendszerekben a színészek és más színpadi előadók adataival keverednek. A zeneiparban sok apró vállalkozás működik, de a nemzetgazdasági statisztikai számbavétel csak az öt főnél nagyobb vállalkozások esetében tekinthető pontosnak. Ahhoz, hogy a zeneipar megmutathassa önmagát, és a saját logikája szerint mutathassa be foglalkoztatási, befektetési, adózási és más üzleti ügyeit, saját adatgyűjtésre van szükség.

Milyen adatokat gyűjtenek?  A zenészek, ideértve az elsősorban szerzőként és elsősorban előadóként érvényesülő zenészek szakmai munkájával kapcsolatos adatokat gyűjtünk. Néhány alapvető demográfiai és rendszerező adaton (mióta van a pályán, milyen zenei stílushoz kötődik, inkább szerző- vagy előadó-e) a következő témakörökben gyűjtünk anonim adatokat: szerzői alkotások, hangfelvételek és élő fellépések darabszáma és néhány alapvető adata, a zenészi karrierbe történő beruházások számszerűsítése, jövedelmi és foglalkoztatottsági jellemzők, és a zenészeket segítő háttérszereplőkre vonatkozó adatok és a magyar zeneiparban példaértékűnek tekintett vállalkozások és szolgáltatásokra vonatkozó kérdések.

Mit csinálnak az adatokkal? Az adatokat statisztikai módszerekkel összegzi és az állami, közös jogkezelői és egyéb zeneipari adatokkal összeveti és a Zeneipari jelentésben publikálja a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közgazdász szakértője, Antal Dániel. Mivel az adatgyűjtés anonim, az Önre vonatkozó jövedelmi adatok sem a statisztikai adatgyűjtés végző elemző, sem a ProArt, sem állami szervezetek kezében nem kerülnek.  A jelentésben egyetlen zenészre vonatkozó adatokat nem fogunk publikálni, csak olyan tényeket, amelyek semmilyen módon nem vezethetők vissza egy kitöltőre (pl. egy tipikus fővárási előadóművész hányszor lép fel vidéken?  egy magyar zenész átlagosan hány évesen készíti az első hangfelvételét, és ezután évente hány új felvétele jut el a közönséghez?)

Mi történik akkor, ha rossz adatokat adok meg?  Ebben az esetben a magyar zeneipari jelentés kevésbé valóságos, hiteles, jó képet fog adni a szakmáról. Mivel az adatfelvétel anonim, semmilyen módon nem tudjuk ellenőrizni az Ön válaszait. Mivel a kérdőív nem nagyon rövid, nem építettünk be ellenőrző kérdéseket az Ön idejének kímélése végett. A nyilvánvalóan értelmetlen válaszokat próbakérdőívvel, zenész kollégák segítségével igyekeztünk kiszűrni és lekorlátozni a rendszerben, illetve az adatok statisztikai összegzésekor a nyilvánvalóan kirívó válaszokat mint ún. outlier adatokat elkülönítjük és ahol lehetséges, nem számítjuk bele a statisztikai mutatókba, például átlagokba. De elsősorban arra számítunk, hogy a szakmai jobb, szakszerűbb képviselete, és a zenészek jobb érdekérvényesítő képességének megteremtése érdekében figyelmes, pontos, őszinte válaszokat fogunk kapni Önöktől. 

Tudnának mutatni külföldi példákat?  A zeneipari jelentések nagyon változatosak világszerte, ezért pontosan olyan jelentés, mint a magyarországi, nincsen, de sok nagyon hasonlóval találkozhat Európa-szerte.  A magyar jelentés szerkezete a Geoffrey Hull, Thomas Hutchison, Richard Strasser: The Music Business and Recording Industry című művének felosztását követi, amelyet az Európai Unióban kutatási központjának Statistical, Ecosystems andCompetitiveness Analysis of the Media and Content Industries: The MusicIndustry című tanulmánya is átvett. Az egyes országok jelentése a helyi igényekhez alkalmazkodnak, és gyakran nem egy, hanem több, alágazati jelentés készül, vagy pedig a zeneipar helyzetét tágabb, kreatívipari tanulmányban mutatják be. Az alábbi példákat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)